Mondatok, amik minden egyes nap elhangzanak minálunk itt a nyugaton:
-Majd ha lesz munkám
-Fimon ez a kaja, csak majd legközelebb kevesebb/több/semennyi fűszert teszek rá; esetleg több/kevesebb ideig főzöm (ez főleg olyan esetekben fordul elő, mikor szörnyű éhesen főzünk és nem várjuk meg, amíg egészen elkészül)
És igen van olyan folytatása a Where are you from? kérdésnek, ami nem unalmas, nem sablonos, és még csak véletlenül sem végződik a párbeszéd egy Hmmm, biztos szép fordulattal. Ez pedig a következő: betérek én a sarki hentes úrhoz, elhangzik az ominózus kérdés, az arra adott válasz, mire a hentes úr az üvegpultjára támaszkodik és csillógó szemekkel a múltba réved, miközben elhadja a száját a mondat ami miatt lassan reggelire is csirkét eszünk, csakhogy gyakrabban járhassak. A mondat pedig: Oh, Hungarian food. Kiderült, hogy egyszer egy egész délutánt töltött el egy budai étteremben, mert nem bírta abbahagyni a rendelést, meghát persze az evést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése