És azt meg gyűlölöm mikor a boltok polcain viszontlátom a(z eredetinek hitt) ötleteimet. Az igazsághoz tartozik, hogy én természetesen táskát képzeltem el az antikváriumból vett régi könyvből. De akkor is.

A lyány még másfél éves sincs, de már házon kívül bulizott. Legalább süti és nem whiskeys kenyér szagúan jött haza.

Ma mikor életemben először láttam leírva, hogy 100 Acre Wood csapott belép a felismerés, hogy a 100 holdas pagony a méretére vonatkozik nem pedig arra, hogy 100 darab Holdja van. Ebből a Mezőgazdasági Közlönyből vett verzióból minden meseszerű hiányzik.

Épp felújítják a IMMAt (Irish Museum of Modern Art) és a várakozásokkal ellentétben akár 2 évet is csúszhat az átadás, mert kiderült, hogy a tetőgerendák borzasztó állapotban vannak. Ennek tesztelésére rém fejlett technológiát alkalmaznak: egyenként felkötnek mindegyikre egy halom téglát majd várnak 1 hetet. Mivel egyszerre nem lehet sokat terhelni (mivan ha tényleg leszakad), ez egy időigényes folyamat. Éljen a 21. század Dublinban!

Tegnap a kocsmában a kivetítőn láttuk, hogy az itteni rugby bírókat a Specsavers szponzorálja (ott virít a hatalmas logó a hátukon).