Van az, hogy a végletekig felidegesítenek, mert képtelen vagyok felfogni, hogy ilyen világszemlélettel/ennyi ésszel hogy a büdös kurva anyjában maradhat életben valaki. És van az mikor már tudom előre napokkal (hiszen lebeszélt találkozó), hogy ez fog történni és nem tudok ellene mit tenni. Hogyan kell ezt kezelni?
Két dolog jut eszembe: mindenki fasz, csak én vagyok jófej, a másik meg Adél kiválló mondata miszerint „Ha mindenki olyan lenne mint én kurva unalmas lenne a világ. De egy hétre azért kipróbálnám.” (ugyaninnen jön a másik kedvencem „az akarat diadala: puskát írni a trolin” bár ez nem tartozik a tárgyhoz)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése