8 másodperc Düblinben

Mivel mostanában sokat és teljesen újakat álmodok (új helyszinek, új emberek, egy teljes új mozi), valamint természetesen semmire nem emlékszem már délelőtt , sőt mi több már reggel sem, úgy döntöttem leporolom az álomnaplomat es újra leirom miféle hülyeségeket csinálok éjjelente. Le is irtam mind a 3at éjjel, csakhát mikor reggel nagy várakozással kinyitottam, bizony bizony semmi nem volt benne. Most vagy örülhetek, hogy vérge van egy álmom, amire kristálytisztán emlékszem (azaz, hogy leirtam őket), vagy verhetem a fejem a párnába, hogy ezen a problémán hogyan is lehetne túllépni. Végülis ez még mindig jobb, mint mikor reggel azt álmodom, hogy már (sűrű káromkodások közepette, amiben az ébresztőórát, a munkahelyet, a... tulajdonképpen mindent méltatok) lezuhanyoztam és felöltöztem a kispolgári munkahelyemnek megfelelő öltözetbe, mikor kiderül, hogy még mindig az ágyban fetrengek és mindezt “megint” meg kell csinálni. Hogy én azt hogy gyűlölöm. Még jobban, mint magukat a reggeleket, pedig ugye...