2009. január 6., kedd
Gondoltam ma bevezetem az íreket a magyar élvezetekbe. Túró Rudi. De mikor megtudták miből van általában a megtartom ebéd utánra című épületes hazugsággal ráztak le. Szóval nem volt kirobbanó sikere, úgy éreztem mintha a vallásomban próbálnának megingatni. Meg kellett állapítanom, hogy nem érdemes olyan emberekre égi mannát pazarolni, akik kolbásznak hívják a virslinek is gyér hústermékeket.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Én még nem találkoztam olyan külföldi személlyel, aki olyan boldogságossággal enné a túró rudit, mint mi magyarok. ez van:(
Nekem egy regi angoltanarom meselte hogy Ámerikából jott hozzajuk kiszakadt magyar csalad 5 eves gyerekkel es akkor kapott turo rudit. A gyerek most nagyjabol felnott es meg mindig nyíg érte :D
Remelem visszavetted azoktol akik nem ettek meg. Az ilyenek nem erdemelnek masodik eselyt.
Megjegyzés küldése