Először azt hittem a legnagyobb kibaszás, hogy a döntő előtti napon járt le a Eurosport előfizetésem, de így legalább nem láttam nyerni ezt a fírget.

Abból is látszik, hogy többet használom a csavarhúzót, kalapácsot & co, mint a varrótűt, hogy mérőszalaggal próbáltam lemérni a haskörfogatomat. Nem könnyű, cserébe a legkevésbé sem pontos.

- Itt a bölcsiben beszél már a lyány?
- Miközben járkál halandzsázik meg néha komolyan ránknéz és úgy is nyomja, álltalában így kezdődik a beszéd.
- Csak azért kérdezem, mert otthon már magyarul 1-2 szótagos "szavakat" mondogat.
- Végülis lehet az magyar, amiket összehord.

Mióta ittvan a lyány értelmet nyert a havilap koncepció. Hol van már az az idő mikor az IPMet vagy Geo Magazint egy szombati hosszabb fürdőzés alatt el lehetett olvasni, mostanság csak 1 cikk is kitart akár hetekig.

Az meg hír, hogy Újgyerek egész biztosan fiú.

"Nem felejtettem el a szülinapodat, csak nem tudtam, hogy ma van"

És azt meg gyűlölöm mikor a boltok polcain viszontlátom a(z eredetinek hitt) ötleteimet. Az igazsághoz tartozik, hogy én természetesen táskát képzeltem el az antikváriumból vett régi könyvből. De akkor is.

A lyány még másfél éves sincs, de már házon kívül bulizott. Legalább süti és nem whiskeys kenyér szagúan jött haza.

Ma mikor életemben először láttam leírva, hogy 100 Acre Wood csapott belép a felismerés, hogy a 100 holdas pagony a méretére vonatkozik nem pedig arra, hogy 100 darab Holdja van. Ebből a Mezőgazdasági Közlönyből vett verzióból minden meseszerű hiányzik.

Épp felújítják a IMMAt (Irish Museum of Modern Art) és a várakozásokkal ellentétben akár 2 évet is csúszhat az átadás, mert kiderült, hogy a tetőgerendák borzasztó állapotban vannak. Ennek tesztelésére rém fejlett technológiát alkalmaznak: egyenként felkötnek mindegyikre egy halom téglát majd várnak 1 hetet. Mivel egyszerre nem lehet sokat terhelni (mivan ha tényleg leszakad), ez egy időigényes folyamat. Éljen a 21. század Dublinban!

Tegnap a kocsmában a kivetítőn láttuk, hogy az itteni rugby bírókat a Specsavers szponzorálja (ott virít a hatalmas logó a hátukon).

Évek kitartó bőröndös szívása után (például a szalagon már régóta egyedül keringő fekete szemeteszsák rejtette a szétnyílt bőröndömet egy világvégi reptéren) végre rávettem magam és kedden Miss Samsonite lettem.

Képtelen vagyok feldolgozni, hogy vezető politikusok olyan már ovisok közt  is égő indokkal folytatják a rakétakilövéseket, hogy "ők kezdték". Kár, hogy ez majd 200 ember halálába került.
Ilyenkor csak a Mások életének egyik utolsó jelenete jut eszembe mikor a gusztustalan miniszter a színházban próbálja Georgot alázni, aki csak annyit mond: és a maguk fajták egy országot irányítottak.

Most úgy hozta az élet, hogy két könyvet is olvasok egyszerre Vicki Iovinetől.

Ahhoz, hogy moziba menjünk a csillagok szerencsés együttállása szükséges, azaz Peti szabadságon van bölcsi napon. Egészen hihetetlen már számomra, hogy a bemutató napján ilyen minőségben láthatok filmet, ráadásul a James Bond tényleg jó. Még ezt a Danielt is egész jól kikupálták, megtanították beszélni és a színészi repertoárja se 1 arckifejezésből áll (mondjuk akkor kezdtem megkedvelni mikor megreptette a királynét az Olimpia megnyitón), de igazán az tetszett, hogy régi kedvencem M áll a történet központjában.

Na hát akkor boldog szülinapot a lyánynak. Elsőt. Azért olyan gyorsan nem megy az idő.