2011. november 16., szerda

Kb 4 hónapja futottam utoljára, mikor megláttam Petit az utcán és megpróbáltam utolérni. De olyan 5 lépés után még mindig távolodott én meg réjöttem, hogy a lábamat se tudom túl magasra emelgetni és szégyen szemre fel kellett hívnom, hogy várjon meg (az az 5 lépés annyira kifárasztott, hogy odakiabálni se tudtam, na nem mintha szeretném az utcán józanul ordibálást).
De ma hosszas rákészülődés után elmentem megint és az első 30 másodperc csodálatos volt, csak a maradék 19 perc 30 másodperc ne lett volna. Úgy éreztem mintha 100 kiló lennék a tüdőm meg mint egy szénbányászé. És még az eső is esett, egyszóval: I'm a fuking hero, fellas.

4 megjegyzés:

foldip írta...

Gratula!
Aztan amikor mar orakat tudsz futni, akkor venned kell majd sport-babakocsit, mert annyi idore nem lehet otthonhagyni a babat amig maratont futsz :D

Julis írta...

Es en is iolyan leszek, mint akiket gyuloltem: babakocsit tolva eloznek, a rohadekok.
A maraton fele mar megvolt tavaly, ha a masik felet jovore megcsinalom, akkor az maratonnak szamit? :D

foldip írta...

Hm, vegülis úgy látom az egész Maraton dolog amúgyis csak egy átverés:
http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Marathon#Marathon_run
Szóval akkor már az is belefér, ha kettőben tudod le :) Bár nem tudom mennyi elismerő tekintetet kapsz amikor elmondod, hogy a maratoni időd 14 hónap, 2 nap, 3 óra és 14 perc :D Aztán ha valaki megjegyzi, hogy annyi idő alatt akár egy gyereket is össze lehet hozni, te meg majd bólogatsz, hogy "igen, az is megvolt közben"

Isabel írta...

szédületes - ezt a lényeg-stílust mindig is irigyeltem!